Nem árt tudni, hogy:

• A 30-60 négyzetméteres lakások bérleti díja 50-200 ezer forint között van.
• Budapest kedvezőbb fekvésű kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérlet díjai 3000 Ft/m2/hó körül vannak, ám a vidéki városok jelentősen olcsóbbak ennél.
• Panelt ennél kedvezőbben bérelhetünk, Budapesten 2000- 2500 Ft/m2/hó, vidéki városokban 1000-1500 Ft/m2/hó áron.
• A fővárosban és vidéken egyaránt a legtöbb bérbevett lakás maximum 60-70 négyzetméteres volt idén.
• Az egyetemek környékén hamar elkelnek a kedvező áron kínált albérletek, ráadásul a belső városrészekben az egyetemisták „versenyben” találják magukat a pályakezdőkkel és a turistákkal is

Nem volt növekedés Budapest V. és VI. kerületében (ahol eleve az átlagnál magasabb árak jellemzőek) továbbá néhány egyetemi városban, így Győrben, Szegeden és Pécsett. Ez azt is mutatja, hogy nincs egyértelmű összefüggés abban a tekintetben, hogy az olcsóbb területeken nőnek jobban az árak.

Közkedvelt az V. és a XIII. kerület, ahol ennél magasabb, átlagosan 3200 Ft/m2 bérleti díjat kell fizetni a lakásbérlőknek. A legdrágább a II. kerület, ahol az átlagos havi négyzetméterenkénti bérleti díj közel 3400 Ft/m2. A belváros többi kerületében 2500-3000 Ft/m2 volt a mértékadó átlagos havi fajlagos bérleti díj a használt tégla lakásoknál. A vidéki városok albérletei jelentősen olcsóbbak. A legdrágább Sopron, ahol 2000 Ft/m2 felett lehet lakást bérelni. A többi egyetemi városban 1500 Ft /m2 átlagos fajlagos bérleti díjszint a jellemző, ám Pécsett vagy Szegeden még ennél is olcsóbb albérletekkel is találkozott az Otthon Centrum.

A panellakásoknál idén Budapesten átlagosan 2000- 2500 Ft/m2 a bérleti díj havonta négyzetméterenként, míg a vidéki városokban 1000-1500 Ft/m2 a jellemző. Az árnövekedés 5-10%-os volt a tavalyi átlagértékhez képest. Ennél magasabb, akár 30-40% növekedést a XIII. és XIV. kerületek lakótelepei esetében tapasztaltunk.

A fajlagos bérleti díjak mutatják, hogy jellemzően a kedvelt, magas presztízsnek örvendő budai és pesti belső kerületekben drágább lakást bérelni. Ha a bérelt lakások átlagos alapterületét is figyelembe vesszük, más sorrend alakul ki: a fajlagosan olcsónak tűnő, de nagyobb alapterületű társasházi lakásokért, családi házakért összességében többet kell fizetni. Ily módon a külső pesti 16. kerület „előzi” a 9. kerületet, illetve a III. kerület a felkapott belső pesti kerületekkel vetekedő díjszinten van (a bérleti tranzakciók átlaga tekintetében).

A legtöbb bérbe vett lakás 60-70 négyzetméteres, vagy ennél kisebb volt idén és ebben nincs nagy különbség a főváros és a vidéki városok tekintetében. Ugyanakkor, míg Budapesten az átlagos méretű lakásért 140 ezer forintot fizetnek, ennél jóval kedvezőbben lehet lakást bérelni Tatán, Győrben vagy Kecskeméten. A legkedvezőbb bérleti díjak az átlagos lakásméret alapján Pécsett, Nyíregyházán és Miskolcon voltak az elmúlt félévben ahol 60-70 ezer forintért lehetett albérletet találni, de a Debrecenben bérbe adott átlagosan 60 négyzetméteres lakásokért átlagosan 91 ezer forintot fizetnek havonta.

Egyetemistáknak fontos tudni, hogy a fővárosban a belvárosi kislakások gyorsan elkelnek és a piacon egyre inkább a 80-100 m2-es kiadó lakások fognak dominálni, tehát akár több diák összefogva jobban járhat a bérleti piacon. Annál is inkább, mert a legtöbb albérletért Budapesten minimum 100 ezer forintot kell fizetni (és ez a vidéki városokban sem sokkal olcsóbb).

A vidéki városokban a piac szűkösebb, mint a fővárosi és az egyetemi központokra korlátozódik. Itt a fajlagos árak a fővárosi értéknél jóval olcsóbbak, de a kiadó lakások jellemzően nagyobb alapterülete mérsékli a bérleti díj különbségeit a főváros és vidéki nagyvárosok között.

Lakásbérlés helyett Budapesten és vidéken is jellemző a befektetési célú vásárlás, hiszen amellett, hogy a betéti kamatok is rekord mélységben vannak, az elmúlt két év lakáspiaci élénkülésének meghatározó szereplői voltak azok a kisbefektetők, akik megtakarításaikat lakásba fektették.

A bérbeadók általában 2-3 havi kauciót is szoktak kérni. Mindenképpen javasolt az írásos szerződést kötni és ebben tisztázni kell, hogy mire használható fel ez az összeg (elmaradt bérleti díj, rezsi). A bérbeadók számára fontos, hogy bármilyen használják fel a kauciót, az visszapótlandó. Ennek elmaradása általában súlyos szerződésszegésnek minősül. Manapság nem jellemző, hogy kamatot fizetne a bérbeadó a kaució összegére. Egy másik fájó pont a rezsi fizetése. Ez a bérleti díjon felül fizetendő. Az elszámolási vitákat elkerülendő lehetőség van a közüzemi szolgáltatások mérőóráinak bérlőre történő átírására. Ez esetben a bérlő nem tud tartozást felhalmozni a bérbeadó kontójára, illetve a szolgáltatónak a bérlőtől kell behajtani a tartozást, nem a tulajdonostól.

A bérleti szerződést egyre többször foglalják közjegyzői okiratba, aminek a költsége általában a bérlőt terheli. Ennek előnye, hogy vitás esetben nem kell a bíróságra menni, azonnal kiköltöztethető a bérlő, probléma esetén. A szerződés térjen ki minden olyan részletre, amiben a felek szóban megállapodtak, és természetesen a hatály, a szerződés felmondás lehetősége, a felmondási idő, a súlyos szerződésszegés, a bérleti díj mértéke, hogy mit tartalmaz a bérleti díj és milyen egyéb tételeket kell a bérlőnek megfizetni, egyéb jogok és kötelezettségek körére vonatkozó részek.

Adózás tekintetében a bérlőt nem terheli semmilyen kötelezettség. A bérbeadó magánszemély két féle módot választhat: kér-e adószámot vagy sem. Ennek akkor van jelentősége, ha ÁFÁ-val akarja bérbe adni a lakását, de egyetemisták esetében ez nem annyira életszerű, hiszen a bérlő nem ÁFA-visszaigénylő. Nem kötelező az adószám, és be sem kell jelenteni előzetesen, ha valaki bérbe kívánja adni az ingatlanát. Az adó kiszámításához a jövedelmet kell meghatározni. Ez is két féleképpen történhet. Ha van igazolható költsége, akkor azt levonhatja a bevételből, és az lesz a jövedelme. Ha nincs számlával igazolható költsége, akkor 10%-os költséghányadot választhat, ezt semmivel nem kell igazolni, azaz a jövedelem a bevétel 90%-a.

Kétféle adót kell fizetni:  SzJA 15% és  EHO 14%, de itt vannak speciális szabályok: ha a jövedelem nem éri el az éves 1,000,000 Ft-ot, akkor nem kell megfizetni az EHO-t. Ha eléri az 1,000,000 Ft-ot, akkor a teljes összeg, azaz nem csak a millión felüli rész után kell a 14%-ot megfizetni. Ha fizet EHO-t, akkor azt maximum évi 450,000 Ft-ig kell megfizetni. A 450,000 Ft-os összegbe több minden beleszámít (pl: munkabérből levont egészség biztosítási járulék meghatározott része, osztalék után fizetett EHO stb.) Ha több ingatlan ad bérbe, akkor azok a jövedelem számítás szempontjából összeadódnak.

A bérbeadásból származó jövedelem az összevont jövedelem része, azaz ezzel szemben lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt és az első házasok kedvezményét, illetve egyéb adókedvezményeket is.

Forrás: http://24.hu/