Azok, akik tavaly márciusban a válság mélypontján vásároltak lakást igazán jól jártak. Azóta a lakásárak nagyot nőttek, így jelentős hozamot generáltak a friss tulajdonosnak. Bár az albérleti díjak akkor még jóval alacsonyabb szinten álltak, mint jelenleg, még az akkor megkötött hosszú távú szerződésekkel (vagyis a bérleti díj akkori rögzítése esetén)is komoly jövedelemre lehetett szert tenni. 

Egy 50 négyzetméteres panellakás 2014 március vége és 2015 június vége között 18,7 és 20,9 százalék hozamot hozott településtől függően tulajdonosának. Ebből 3,5 - 5,7 százalék a bérbeadás hozama, míg 15,2 százalék a lakásfelértékelődésből származott. Fontos azonban hozzá tenni, hogy a fentiekben a számításaink az országos átlagos áremelkedésen alapultak, nem vettük figyelembe a területi árdinamikában lévő különbségeket. Szintén ki kell térni arra, hogy a panellakások áremelkedése ennél is magasabb lehetett. Az ingatlanközvetítői hálózatok tapasztalatai szerint az iparosított technológiával épült lakások esetében a drágulás 20 százaléknál is magasabb lehetett Budapesten, de Kelet-Magyarországon is megközelítette a 20 százalékot. Az országos átlagos lakásránövekedéssel számolva az évesített hozam 15 és 16,7 százalék között alakult a fenti időszakban kiadási célú lakásvásárlással.

Egy tavaly márciusban megvásárolt 60 négyzetméteres téglalakás 2015.- -június végéig 20 és 22,4 százalékos hozamhoz juttathatta tulajdonosát,melyből 4,8-7,2 százalék származhatott a kiadásból, míg a többi a lakásfelértékelődésének volt köszönhető. Az évesített hozam 15 és 17 százalék között alakult. A lakásárak változásánál ebben az esetben sem tettünk különbséget a különböző települések között, vidéken ezért a számítottnál valamivel kisebb hozamot realizálhattak a tulajdonosok. 

A bérbeadási célú lakásvásárlás jövedelmezőségi számait több tényező is jelentősen befolyásolt a 2014 március óta eltelt időszakban. A lakásárak jelentősen emelkedtek a 2014 és 2015 közepe között, amelynek hatására a mostani vásárlások már jóval magasabb árszinteken történhetnek meg, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés mértéke 2014 március és 2015 június vége között meghaladta a 15 százalékot országos átlagban. De természetesen a növekedés mértékében különbségek lehetnek a különböző lokációk esetében is, a leginkább Budapest és a vidéki nagyobb városok érzékelhették a jelentősebb mértékű drágulást. A lakóingatlanok árának növekedése abefektetési célú lakásvásárlással elérhető hozamok csökkenésének irányába hatott. 

A másik oldalról azonban abérleti díjak is jelentős ugráson vannak túl, Budapest egyes kerületei és Magyarország egyes városai esetében a bérleti díj növekedése 8,3-83,3 százalék között alakult. Kiemelkedik a sorból Tatabánya, ahol a több mint 80 százalékos növekedés került sor, de Szombathelyen és Budapest II. kerületében is elérte az 50 százalékot az emelkedés. A Duna House adatai szerint a legkisebb mértékben Budapest V. kerületében drágultak a bérleti díjak 2014 I. és 2015 I. féléve között. 

A különböző ingatlanközvetítő hálózatok adati azt mutatják, hogy a lakáspiac iránti befektetési érdeklődés továbbra is magas, különösen a fővárosban. A szeptemberi adatok szerint arányuk 38 százalék körül alakul a vásárlók körében. Ez köszönhető részben a betéti és hitelkamatok alacsony voltának, másrészt az év első felét jellemző brókerbotrányok sokak kedvét elvették az alternatív befektetési lehetőségektől, és a bizalom - úgy tűnik - még mindig nem tért vissza. 

A következő példában egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásával és aztán kiadásával elérhető hozamokat mutatjuk be. A modell paraméterei megegyeznek az előzőekben már bemutatottal, azzal a különbséggel, hogy az egyszerűség kedvéért a II. kerületben kiszámolt 1072 ezer forintos jövedelmet lecsökkentettük 1000 millió forintra, hogy az eho fizetési kötelezettséget ez esetben se kelljen figyelembe venni, illetve a felújításra szánt összeget a vételár 4 százalékaként határoztuk meg (ennek költségek nem emelkedett a lakásokhoz hasonló mértékben).

Számításaink szerint a lakás kiadásából 2,8 - 5,4 százalékos hozam származhat, és ehhez jöhet még hozzá a lakásfelértékelődéséből származó hozam. Hogy pontosan mekkora növekedés várható a következő években a lakáspiacon, nehéz megmondani, a példánkban a korábbiaknál jóval mérsékeltebb 2-3 százalékos növekedéssel számoltunk. Így összesen 4,8-8,4 százalék között lehet a befektetési lakásvásárlásból származó hozam, ami továbbra is nagyon vonzó lehet a befektetők számára a betéti kamatok alacsony szintje miatt.

Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a lakáskiadás közel sem tartozik a kockázatmentes befektetések közé. Meg kell találni a megfelelő bérlőt, aki rendesen fizeti a lakásbérleti díját, és vigyáz az ingatlanra, amennyiben pedig a lakás üresen amellett, hogy nem termel jövedelmet még a rezsiköltségek is a tulajdonost terhelik. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a lakásba fektetett pénzhez csak jelentős átfutással lehet hozzájutni, és egy sürgős értékesítésnél nincs lehetőség kivárni a megfelelő összeget kínáló vevőt. 

Forrás: http://www.portfolio.hu/