Állunk, mint szamár a hegyen – fogalmazott az egyik érintett somogyi polgármester annak kapcsán, hogy a Miniszterelnökség elutasította fellebbezésüket, így tizenöt napon belül vissza kell(ene) fizetniük játszótérpályázatuk teljes, kamatokkal növelt összegét. Fizetni nem akarnak, de nem is tudnak, nem érzik magukat hibásnak – ebben egységes a mintegy tucatnyi somogyi faluvezető. Inkén már arról is döntöttek: perre viszik a pályázatieljárás során felmerült csalásgyanú következtében visszavont játszótérpénz ügyét.

Költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága azoknak az uniós vidékfejlesztési forrásból épült játszótereknek az ügyében, amelyek a gyanú szerint a reális árnál drágábban készültek el, majd egy alapítvány visszaszolgáltatta a beruházó településeknek az áfának megfelelő összegeket – írtuk meg korábban. Közel kétszáz hazai településen épült játszótér 2011 után abban a konstrukcióban, amit az Info-Datax Kft. projektmenedzsmentje vezényelt le, és többségében a Bauble Kft. épített meg országszerte. Az önkormányzatok egy része drágának tartotta a fejlesztéseket, de nem gyanakodott, miután sem a korábbi, sem a jelenlegi adminisztráció nem állította le a 2008 után indult folyamatot. Az uniós pénzek fölött őrködő Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012-ben kezdett vizsgálódni, majd tavaly nyáron jelentést tett. E szerint ezekben az ügyekben az unió pénzügyi érdekeit sértő visszaélések történtek.

A beruházás reális bekerülési értékénél drágábban épültek a játszóterek, a mesterségesen megemelt összegeket az áfa értékéig a Bauble kft. elutalta a Nemzeti Horizont Alapítványnak, amely eljuttatta azt a településeknek. A folyamatban korábban résztvevő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) augusztusban kamatostól vonta vissza a pályázati pénzeket, a döntések ellen a települések fellebbeztek. Most arról kaptak valahányan értesítést: a Miniszterelnökség ezt elutasította, tizenöt napon belül vissza kellene fizetniük a kamatokkal növelt teljes pályázati összeget. A Miniszterelnökség határozata ellen bírósági felülvizsgálati eljárás indítható.

Inke perel, Varászló is hajlik a bírósági útra, Táskán és Szőkedencsen peren kívüli egyezségben bíznak, például az országgyűlési képviselők segítségében – derült ki körtelefonunkból. Nem hagyjuk annyiban, amúgy sem tudnánk „leakasztani” a milliókat – ez egységesen minden válaszból visszaköszönt. Inkének tizenhatmillió forintot kell(ene) visszafizetnie, ott azt hallottuk, hogy már csak azért is a bírósági utat választják, mert azzal is időt nyernek, meg aztán méltánytalannak is tartják, hogy annak kell fizetni (azaz az önkormányzatoknak), aki vétlen a csalási ügyben. Az inkeiek egyébként pertársaság alakítása érdekében szerették volna tudni, mely települések a visszafizetési kötelezettség érintettjei, a Miniszterelnökség azonban folyamatban lévő ügyre hivatkozva nem ad ki ilyen információt.

– Mi kivárunk, bízva valamilyen kedvező fordulatban – mondta Komári József szőkedencsi polgármester. – Az önkormányzat csak külső szemlélő volt, több mint száz helyhatóság érintett, itt valamilyen központi döntésre, segítségre volna szükség. Nekünk a kamatokkal tizenötmilliót kéne visszafizetni, de ezt nem szeretnénk és nincs is rá tizenötmilliónk. Aligha lehet érdeke bárkinek is, hogy anyagilag ellehetetlenüljenek emiatt a kistelepülések.
– Még nem döntöttünk, de hajlunk a perre mi is – így Kuti Lászlóné varászlói polgármester. – Nálunk nyolcmillió forint a tét. Továbbra sem fogadjuk el, hogy mi hibáztunk volna, jóhiszeműen mentünk bele ebbe a pályázatosdiba.
Táskán (ahol tizenkétmillió forintos kérdés az ügy) nem az önkormányzat, hanem egy helyi alapítvány pályázott a játszótér-építésre. Gadányi István polgármester ettől még kollégáihoz hasonlóan látja a történteket. Arról beszélt, hogy elhangzott már ígéret korábban a települések kisegítésére, most újra felveszik a kapcsolatot az országgyűlési képviselőjükkel. Gadányi feltette a kérdést: honnan kéne tudni az önkormányzatoknak, hogy egy játszóeszközt áron felül, vagy áron alul kínálnak?

Akadt olyan településvezető, aki megemlítette: mivel nekik minden fillér számít, a per az ügyvéd által kért öt százalékos részesedés miatt is megfontolandó...
Az önkormányzatok egyébként azt írták elutasított fellebbezésükben: a játszóterek elkészültek, a kivitelezőt szakértő bevonásával választották ki. Az egyes településeknek nem volt tudomása arról, hogy az ajánlattevő Bauble Kft. az országban számos más helyre is ajánlatot adott be, majd a pályázatot elnyerve további játszótereket épített meg. A kft. és a Nemzeti Horizont Alapítvány kapcsolatáról sem volt tudomásuk, egészen addig, míg meg nem kapták az első határozatot a támogatási összeg visszavonásáról.

Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő visszaélés történt – állapította meg az uniós pénzek fölött őrködő Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). A kivitelező mesterségesen megemelte a beruházások összeget, ezen összeg áfaértékét a Bauble Kft. eljutatta a Nemzeti Horizont Alapítványnak, mely támogatásként ezt visszautalta a kiírók számára. Az OLAF ezért a teljes támogatási összeg visszafizetését indítványozta, s ezt fogadták el végül a hazai hatóságok.

Kis magyar csalásmódi: 378 millió forintot fizettek vissza az érintett önkormányzatoknak

Az OLAF-jelentés arról is ír: a tanácsadási szolgáltatást nyújtó Info-Datax Kft. kifinomult rendszert hozott létre annak érdekében, hogy a lehető legtöbb potenciális pályázót magához vonzza. Több mint kétezer önkormányzatnak tettek ajánlatot, végül 360 előszerződés és 250 pályázat készült. A projekt költségvetését olyan cégek árajánlatával támasztották alá első körben, melyek a megvalósításhoz sem kellő pénzügyi, sem műszaki feltételekkel nem rendelkeztek, később meg is szűntek. Az egyik ajánlattevő Bauble Kft.-t bizalmas információkkal látták el, a pályázatra olyan társaságokat hívtak még meg, melyek sohasem tettek végül árajánlatot. Hat kivétellel a Bauble Kft. lett a kivitelező. Az áfa összegével megegyező támogatást nyújtó alapítványt az Info-Datax Kft. segítségével és támogatásával hozták létre, az önkormányzatoknak kifizetett forrásaik valójában a kivitelezőktől származtak, azokat ténylegesen magyar és uniós költségvetési forrásokból finanszírozták. Az adomány a főkivitelező és az alvállalkozók projektárainak különbözetéből származhatott. Az áfával megegyező összegek csak fiktív – tényleges teljesítés nélküli – számlák használatával kerülhettek a közreműködő vállalkozásokhoz.
A 145 projektet érintő pályázati támogatás összesen 1,4 milliárd forint volt, a Nemzeti Horizont Alapítvány a projektköltségekből 378 millió forintot kapott és osztott szét az önkormányzatok között.

Forrás: http://www.sonline.hu/