A jegybanki stáb értékelése szerint a folyamatokat nagyban befolyásolja a tartósan alacsony költségek árleszorító hatása, mely a másodkörös hatások kialakulásának kockázatát is növeli. Az átárazások szempontjából releváns év eleji hónapokban a piaci szolgáltatások esetében kisebb áremelkedés történt, mint a korábbi években.

Azinflációs várakozások tovább mérséklődtek, emellett az importált infláció is érdemben lefelé mozdult, így az infláció tartósan alacsonyabb pályán mozoghat.

A olajárak lennmaradása esetén a következő hónapokban ismét negatívtartományba kerül az éves inflációs ráta.

Az indirekt adóktól szűrt maginflációt mérsékelten emeli azélénkülő belföldi kereslet a külső inflációs környezet lassú emelkedésével párhuzamosan.

A december óta bekövetkezett nyersanyagár-csökkenés nyomán a tavaszi hónapokban ismét negatív tartományba kerül a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Az infláció 2016-2017 fordulóján történő emelkedését főként a korábbi üzemanyagár-csökkenés bázisból való kiesése eredményezi. Az MNB várakozásai szerint az infláció idén éves átlagban 0,3, míg jövőre 2,4 százalékon alakul.

A maginfláción kívüli tételek árindexe a számottevően csökkenő olajárak miatt mérsékelt marad, a határidős jegyzésárak csak enyhén emelkedő pályát vetítenek előre. Az elmúlt hónapok üzemanyagár-csökkenésének bázishatása miatt a termékcsoport jobban csak 2016-2017 fordulóján drágulhatnak, ami a fogyasztóiár-indexet is emeli.

A kormányzati intézkedések közvetlen inflációs hatása továbbra is visszafogott marad. A 2016 elején bekövetkezett sertés tőkehús áfájának csökkentése enyhén dezinflációs hatású. A nem energia jellegű szabályozott árak körében is csak mérsékelt árnövekedéssel számolnak.

Mi lesz a bérekkel?

Az aktivitás és a nemzetgazdasági foglalkoztatottság tovább nőhet. A munkanélküliségi ráta jövőre a válság előtti szint alá, 6 százalék közelébe csökkenhet. A bérek változtatására vonatkozó döntésekben a feszesebb munkapiaci kondíciókat ellensúlyozza az inflációs várakozások csökkenése, ezért a nominális bérdinamika növekedésefokozatos lehet.

A fajlagos munkaköltség dinamikája a javuló termelékenység következtében csak mérsékelten gyorsul.

A javuló keresleti feltételekhez a vállalatok a foglalkoztatás bővítésével alkalmazkodnak. Az MNB szerint a munkakereslet emelkedésével párhuzamosan a részmunkaidősök aránya várhatóan csökken a foglalkoztatottak körében. Az előrejelzés azzal számol, hogy 2017 végére fokozatosan 300 ezer fő közelébe emelkedik a közmunkaprogramokban részt vevők létszáma.

A jegybank az előrejelzési horizontján a munkapiac feszesedése ellenére az alacsony inflációs várakozások miatt csak mérsékelten növekvő nominális bérdinamikára számít a versenyszférában, míg a reálbérek érdemben nőnek.

Az államháztartásban a már bejelentett életpályaprogramok keretében megvalósuló béremeléseken kívül változatlan nominális bérekkel számolnak. A bővülő közfoglalkoztatás szintje a résztvevők alacsonyabb bérszintje miatt összetételhatáson keresztül csökkenti a nemzetgazdasági bérindexet.

Forrás: http://www.napi.hu/