Másfél-két éven belül háromezer onkológai beteg életét mentheti meg, ha júniustól valóban elsőbbséget kapnak a daganatgyanús betegek a diagnosztikában. A sikerhez a politikai szándékon túl az ellátórendszer fegyelmezettségére is szükség lesz.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a hétvégén két szakmai fórumon is bejelentette: júniustól a daganatgyanús betegeknek 14 napon belül időpontot kell kapniuk a diagnózis igazolásához szükséges vizsgálatokra. A politikus szerint az időpontot a háziorvos asszisztense kérné a beteg számára a területi egészségügyi szolgáltatótól. Ahol ezt az ellátók nem tudják teljesíteni, ott az Országos Tisztiorvosi Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár minden lehetőséget megkap arra, hogy megszervezze a beteg ellátását, és az a szolgáltató kapja meg ezért a finanszírozást, amely ellátja a beteget. Büntetésre számíthat viszont az a kórház, ahol visszaélést tapasztalnak. Az államtitkár a bejelentéssel egyben arra is kérte a háziorvosokat, hogy a daganatgyanús eseteikre maguk is fokozottan figyeljenek, kövessék a sorsukat.

A célra mintegy másfélmilliárd forintot szán az egészségügyi kormányzat. A május elején a kormány elé kerülő rendelettervezet érdekessége, hogy anyagilag érdekeltté tenné a képalkotó diagnosztikát végzőket abban, hogy igazolódjon be a hozzájuk beutaltaknál a rosszindulatú daganat. A szolgáltatók ugyanis csak akkor számolhatnák el korlátlanul, teljes áron ezeket a vizsgálatokat, ha a betegnél később valóban igazolódik a rákgyanú.

A bejelentést Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa úgy értelmezte, hogy az intézkedés nyomán a legelső hely, ahol a beteg kivizsgálják, az a megyei szintű intézmény. Ha pedig ilyen helyen kerül sor a vizsgálatra, a beteget szakszerűen ki is kérdezik, és oktalanul senkit nem küldenek a diagnosztikai vizsgálatokra. A Népszabadság kérdésére hozzátette: a szakma régóta sürgeti a centralizált ellátást, márpedig a megyei intézményekben e feltétel teljesülhet, hiszen ott van lehetőség a képalkotó és a szövettani vizsgálatok elvégzésére. Ha odaküldik a daganatgyanús beteget, egy-két nap alatt elvégezhető az ultrahang, és egyéb képalkotó diagnosztika, a következő 7-10 nap alatt a szövettan eredménye is meglehet. Azaz a beteg a legrosszabb esetben is két-három héten belül elkezdheti a terápiát úgy, hogy még nem adott áttétet a daganat. Most ugyanis gyakran tapasztalható, hogy mire érdemi onkológiai kezelőhelyre kerül a beteg, újra kell kezdeni a kivizsgálását, mert időközben a betegsége újabb stádiumba lép, és a szervezetében áttétet ad a rák. A professzor szerint most gondot jelent az is, hogy csak az érintettek 90 százaléka kap közvetlenül onkológiai centrumban kezelést, a többiek viszont olyan intézménybe kerülnek, ahol se eszköz, se kellő gyakorlat nincs meg a jó színvonalú ellátásra.

– Több mint tíz kilót fogyott alig egy hónap alatt az egyik betegem március elején – idézi fel az egyik esetét Komáromi Zoltán budai háziorvos. – A labor és az ultrahang valamint a nőgyógyászati szakvizsgálat eredménye viszonylag gyorsan meg volt, ám a béldaganat kizárását segítő vizsgálatra június elejére kapott a hölgy előjegyzést. Személyes szívességet kértem egy a klinikán dolgozó orvostól a beteg soron kívüli vizsgálatára, így most május elején már a műtét is meg lesz, s várhatóan teljesen meggyógyul az asszony.

Komáromi Zoltán hiányolja a rendszerből az online időpontfoglalási lehetőséget. Mint mondja: most telefonon kell a betegnek időpontot szerezni egy túlterhelt foglalási rendszerben, mindezt annak az egyetlen ápolónőnek, aki a háziorvos mellett a mindenes. Ezért jó lenne egy olyan online felület, ahol az háziorvos láthatná egy-egy ellátó összes szabad időpontját, egyszerűbben tudná a betegének lefoglalni, sőt még az egészségbiztosító is egyfajta kontrollt gyakorolhatna. Sokat segíthetne a daganatos betegeknek, ha a háziorvosok közvetlenül is beutalhatnák betegeiket CT-, illetve MRI-vizsgálatokra.

Vokó Zoltán epidemiológus adatai szerint – a mell-, vastag- és végbél-, illetve prosztatarákban szenvedő betegek ötven százalékánál a kezelést az első diagnózisukat követő egy hónapon túl, a tüdőrákban szenvedő betegek felének kezelését pedig majd két hónappal később kezdik meg.

A kutató adatait megerősítik a rákbetegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesületnek a közelmúltban a betegektől gyűjtött konkrét történetei. Lakos István, az egyesület elnöke lapunknak azt mondta: amikor még nem egyértelmű, hogy mi is a probléma, öt-hét hónap is eltelhet, mire a beteg a képalkotó diagnosztikai központba kerül. Ez pedig annyira hosszú idő, hogy ezalatt a rákba bele is lehet halni. Aki csak tehette, az megpróbált zsebből finanszírozni egy ilyen vizsgálatot, ezért az egyesület örül az államtitkár által bejelentett lépésnek, és nagyon drukkolnak, hogy a kormány rábólintson a javaslatra.

Forrás: http://nol.hu