Az Európát és benne hazánkat is érintő illegális menekülthullámmal együtt jár a szervezett bűnözői csoportok erősödése, a bűnbandák jelentős része ugyanis embercsempészettel foglalkozik. Egy lapunk birtokába került nemzetközi összefoglaló jelentés szerint a jelenleg ismert európai bűnszervezetek harmada az illegális migráció szervezésében és lebonyolításában vesz részt. A magyar hatóságok szerint a probléma kezeléséhez összehangolt rendészeti és nemzetbiztonsági intézkedések szükségesek, nem elegendő a menekültügyi szabályok szigorítása. Az utóbbi időben a nemzetközi együttműködés a szomszéd országok és az uniós tagállamok társszerveivel több embercsempész banda felszámolását eredményezte.

Az illegális bevándorlók drasztikusan megnövekedett létszáma mellett komoly kihívást jelent az érintett európai országok, így hazánk számára is, hogy szervezett bűnözői csoportok irányítják az embercsempészetet. Az Europol által készített – lapunk birtokába jutott – nemzetközi összefoglaló jelentés (SOCTA) szerint az elmúlt öt évben a hatóságok Európában összesen 3600 bűnszervezetet azonosítottak, amelyek 30 százaléka foglalkozik ezzel. Az egyre súlyosabb probléma gyors és komplex válaszlépéseket igényel a politika és a rendvédelmi szervek részéről, ugyanis a Magyarországot érintő illegális migráció és a hátterében húzódó szervezett bűnözés tartós jelenlétére kell berendezkedni. Nyilvánvalóvá vált, hogy kizárólag a menekültügyi szabályok szigorítása az amúgy is konspirált embercsempész-tevékenység további leplezéséhez vezet a bűnszervezetek részéről, több pénzt fektetnek bele, és megnövekednek az azonnali továbbszállítások a „pihentetőhelyekről” és a zöldhatárról. Tehát a probléma összetett kezelése szükséges, amely kiterjed a határrendészetre, az idegenrendészetre, a bűnüldözésre és a nemzetbiztonságra is. Az egyoldalú megközelítés csupán tüneti kezelésként hat, nem oldja meg a problémát. A megoldás egyébként jelen esetben az illegális bevándorlás „megfelelő mederben tartását” jelenti. 

Útvonalak és módszerek

Az embercsempészet egyik régóta ismert útvonala az úgynevezett balkáni út, amely Törökországon, Bulgárián keresztül Szerbiába vezet. Belügyi források szerint ez az irány 2011-től fokozódó aktivitást mutatott, és jelenleg is sokan érkeznek ezen az útvonalon Magyarországra. A szervezett bűnözői körök az embercsempészés mellett a zöldhatáron keresztül nagy értékű gépjárművek átjuttatásával, illetve jövedéki termékek – alkohol, cigaretta – csempészésével is foglalkoznak. Alapvető taktikájuk 2008 elejétől a „betolásos” módszer volt, vagyis a zöldhatáron Magyarországra érkező migránsok a csempészek útmutatásai alapján menekültkérelmet nyújtottak be a hatóságoknál. Ezt követően legálisan próbálkozhattak kijutni az országból, hiszen a menekültstátus elbírálásáig törvényesen tartózkodhattak hazánk területén. Koszovó függetlenségének kikiáltása után egyre inkább jellemző, hogy a Szerbiából illegálisan átjuttatott menekülteket azonnal továbbszállítják Ausztria irányába. Ennek oka, hogy Koszovó függetlenségének elismerése után a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) már nem fogadta el a menekültkérelmeket.

A menekülteljárás nyújtotta pozíciót megtörte az a 2010 áprilisától bevezetett gyakorlat a BÁH és a rendőrség részéről, hogy őrizetbe vették az illegális bevándorlókat. Ez azonban újabb problémát vetett fel: megteltek az őrzött szállások. Az arab tavasz és a görögországi válság 2011 közepétől alapvető változásokat hozott a migránsok összetételében és az embercsempészet irányát tekintve is. Rendkívül aktívvá váltak a szerbiai bűnszervezetek, amelyekre jellemző a fokozott konspirációra törekvés, a korrumpálás, a csúcstechnológia alkalmazása és a változó végrehajtói kör bevonása. A nyugat-balkáni útvonalon tevékenykedő csoportok 2000–12 000 euróért vállalják a migránsok átvitelét az államhatárokon, és garanciát vállalnak a sikerért, valamint előre betanított történetet mondatnak el a migránsokkal elfogásuk esetén.

A másik fontos balkáni útvonal Törökországból indulva, Bulgárián és Románián át érkezik Magyarországra. Innen elsősorban moldáv, török és afgán állampolgárok érkeznek, főként járművekben, kamionokban elrejtve. A török, kurd, afgán és iraki bevándorlók első számú célállomása Németország. A harmadik fő embercsempész-útvonal Oroszország és Ukrajna felől éri el hazánkat. Ebből az irányból azonban 2010 óta nem jellemző aktivitás – állítják belügyi források.

Tipikus elkövetők

Az embercsempészek közül nagy számban jelennek meg Magyarországon legálisan vagy illegálisan itt tartózkodó harmadik országbeli – vagyis nem uniós – állampolgárok, szírek, afgánok és pakisztániak. Ugyanakkor a magyar elkövetők száma is növekszik, ők hosszabb-rövidebb ideig kapcsolatba lépnek más ország területén lévő szervezőkkel, és saját „üzleteket” bonyolítanak le. A hatósági nyomozások azt is kimutatták, hogy tetemes összegek halmozódnak fel a szervezőknél, például egy szír állampolgár átjuttatása 6000 dollár, azaz másfél millió forint. Az egyre jelentősebb anyagi haszon fokozza az agresszivitást, a csempészek igyekeznek akár erőszakkal is megtartani a törvénytelenül szerzett pénzt a hatóságokkal szemben.

Fokozott nyomás a déli határokon

Az év első két hónapjában hosszú évek óta nem tapasztalt illegális migrációs nyomás érte el hazánkat a magyar–szerb határszakaszon; megközelítőleg 50 ezer ember követett el tiltott határátlépést külső határainkon, ezek 99 százaléka itt történt. Ezt a koszovói politikai és gazdasági válság miatt menekülők okozták. Az Országos Rendőr-főkapitányság megállapítása szerint ezt a folyamatot komplex, határozott fellépéssel, a német, az osztrák és a szerb hatóságokkal együttműködve sikerült normalizálni február végére. Az embercsempész-útirányok között van Szlovénia, amelyen keresztül Olaszországba igyekeznek a menekültek. Érdekesség, hogy belügyi források szerint kiemelt helyen szerepel Szlovákia, migrációs irányként és az aktív embercsempész szervezetek gócpontjaként egyaránt. A nyomozások másik tapasztalata az, hogy egyre messzebb van a migránsok hazája az Európai Unió határaitól, ezért a hosszú és kockázatos úton ki vannak téve a különböző szervezett bűnözői csoportok kizsákmányolásának is. Gyakran előfordul, hogy azokat az illegális menekülteket, akik nem tudják kifizetni a teljes viteldíjat, a későbbi célországban dolgoztatják, és a jövedelmükből törlesztik a csempészés összegét.

Buszon, taxin, telekocsival…

A korábban már megismert szállítási eszközök, a mikrobuszok, személyautók, kamionok mellett újabban egyre több taxist is bevonnak a csempészetbe, sőt népszerűvé vált a telekocsis és a „kulcsos” autós módszer is. A határátkelőhelyek közötti utaztatás esetén a 4–25 fős csoportok a jellemzők, a csempészés folyamata óraműpontossággal megtervezett, és minimális kommunikációra szorítkoznak a szervezők. Egyre gyakoribb a legális csatornákkal való visszaélés is, például a vízumok megszerzéséhez szükséges támogató dokumentumok hamisítása, érdekházasságok megkötése vagy a hamis apasági nyilatkozatok megtétele.

A magyar hatóságok intenzív együttműködést folytatnak az uniós tagállamokkal és a kibocsátó országokkal is. Az utóbbi években a koszovói migráció kapcsán több közös nyomozás történt, és a koszovói rendészeti szervek folyamatosan szolgáltatnak információkat az embercsempész csoportokról. Idén márciusban a magyar nyomozó hatóság közös európai akciónapot tartott a francia, svájci, osztrák, német, cseh, szlovák és koszovói rendőrséggel. Ekkor felszámoltak két nemzetközi bűnszervezetet, és 46 embercsempészt tartóztattak le, akik napi rendszerességgel szervezték koszovói albánok szállítását. A magyar hatóságok napi kapcsolatban vannak a szomszédos országok, elsősorban Szerbia rendőri egységeivel, ahonnan ma már bármikor beszerezhetők a szükséges bűnügyi adatok. Az elmúlt évek nyomozati tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a Magyarországot érintő illegális menekülthullám hátterében elsősorban gazdasági okok állnak, az érintett állampolgárok jobb élet reményében hagyják el hazájukat. Az okok között meghatározó elemként szerepelnek még a kibocsátó országokban politikai, vallási, faji, etnikai alapon megjelenő feszültségek, amelyek jelentősen befolyásolják a migráció állampolgársági összetevőjét.

Forrás: http://www.napigazdasag.hu