Az elmúlt években soha nem látott mértékben nőtt az internetes kereskedelem Magyarországon. Már nemcsak a Vaterán, a Jófogáson vagy az OLX-en próbálnak az emberek megszabadulni használt holmijaiktól, hanem a Facebookon is tucatjával alakulnak a hasonló oldalak. Az eredetileg külföldieket megcélzó „Used stuff for sale” (Eladó használt holmik) szolgáltatását például ma már többségében magyarok használják, a majdnem 32 ezer felhasználó naponta több százezer forint értékben kereskedik a közösségi oldalon.

Azzal kevesen vannak tisztában, hogy ezeket az oldalakat az adóhatóság is ismeri, sőt rendszeresen végez ott próbavásárlásokat is. Míg a közhiedelemben az él, hogy hatszázezer forintig adómentes az így szerzett jövedelem, a gyakorlatban azonban ez nem teljesen van így, hiszen az áfát számon kérheti rajtunk a NAV.

Ennek az alapja a Kúria tavalyi jogegységi döntése, amely kimondta, hogy az áfaszabályokat azon magánszemélyekre is alkalmazni kell, akik üzletszerűen kereskednek az ingóságaikkal – mondta az Origónak Angyal József okleveles adószakértő.

„Mivel eddig úgy tudták az emberek, hogy 600 ezer forintig nem kell adózni, ez a jogegységi döntés úgy jött, mint derült égből a villámcsapás” – fogalmazott.

A legfontosabb kérdés az, hogy mit tartunk üzletszerű kereskedelemnek. Angyal József rámutatott, hogy a Kúria határozata szerint ebbe a kategóriába esik mindenki, aki „rendszeresen és bevétel elérése céljából” hirdet meg tárgyakat az interneten.

„A lényeg a rendszeresség. Ha valaki el akar adni egy pár lyukas zoknit, akkor azt valószínűleg többször is meg kell hirdetnie ahhoz, hogy sikerrel járjon. Csakhogy a NAV revizorai ezt már tekinthetik úgy, hogy az illető rendszeresen hirdet, így – bejelentkezés nélkül – vonatkozik rá az áfaszabály, még ha az szja szerint adómentes is” – mondta az okleveles szakértő.

A Kúria döntése alapján tehát annak a kismamának is áfafizetési kötelezettsége van, aki a gyermeke kinőtt ruháit egymás után adogatja el az interneten, vagy a nagyi használt abroszát ötször hirdeti meg, mert nincs rá vevő. Ha a kismama úgy dönt, hogy befizeti az áfát, azzal még nem sok gond van, hiszen ez általában csekély összeg, és iratokat sem kell mellékelni hozzá. A probléma ott kezdődik, ha a NAV behívja adó-ellenőrzési vizsgálatra. Ekkor ugyanis már elkérhetik a részletes iratokat (nyugtákat, számlákat), ha pedig ezek nincsenek meg, akkor mulasztási bírságot róhatnak ki rá, ami akár a több százezer forintot is elérheti.

Angyal József szerint az elmúlt egy évben az adóhatóság megszállta az aukciós portálokat, néhány tízezer, százezer forintos eladásokat is rendszeres gazdasági tevékenységnek minősített, és mulasztási bírságokkal sújtotta az eladókat. Példaként egy idős hölgyet hozott fel, aki négy pulikölyköt adott el, az utolsót pedig pont egy revizor vette meg, aki szerint a négy már rendszeresnek számított.

A szakértő szerint azonban erre az esetre is van megoldás. Ő azt ajánlja, hogy mindenki kérjen visszamenőlegesen adószámot, hiszen erre a törvény lehetőséget ad, és a NAV is ajánlja. Azt viszont kevesen tudják, hogy ezzel egyidejűleg alanyi adómentességet is lehet választani. Ha egy vaterázó így tesz, akkor már az alanyi adómentes adószám birtokában nyújthatja be az önellenőrzést, így viszont 600 ezer forint alatt adómentes a kereskedés.

Bár a NAV már 2013 nyarán bejelentette, hogy fokozottan figyeli az internetes kiskereskedelmet, azt tagadja, hogy a néhány ezer forintos használt tárgyakat árusító felhasználókra szállnának rá. Mint mondták, csak a nagy tételben, üzletszerűen eladók számíthatnak ellenőrzésre, a kis eladókat békén hagyják.

Forrás: http://www.origo.hu