Legutoljára 2011. január 4-én követhettük nyomon országunk területéről ezt a ritka jelenséget, amikor a napkorong 80 százaléka volt takarásban. A most soron következő kisebb fázisú lesz ugyan, de a múltkorinál kedvezőbb megfigyelési körülmények várhatók. Érdekes egybeesés, hogy a fogyatkozás éppen a tavaszi napéjegyenlőség napjára, március 20-ára esik.

A várható látvány bemutatására kiválasztottunk a négy évvel ezelőtti sorozatból egy olyan fázisú képet, amilyen a mostani lesz maximális állapotban. A sarló alakúra redukálódó Napból égi kísérőnk „felülről” fog majd egy szeletet kiharapni a mellékelt fotóhoz hasonlóan.

Budapestről szemlélve központi csillagunk 58,4%-át fedi majd el a Hold 10 óra 48 perckor, amikor az égitest a látóhatár felett 40° magasan járja majd égi útját. A maximális fázis időszakában a napfény kissé sápadtabban világítja meg a tájat a megszokottnál, azonban oda kell figyelnünk, ha ezt az eltérést érzékelni is szeretnénk. Az alábbi táblázat nagyobb városainkra adja meg az egyes kontaktusok adatait, amelyből látható, hogy országon belül csak néhány perc eltérés lesz az egyes időpontok között.

Fontos biztonsági követelmény, hogy megfelelő szűrő nélkül soha ne nézzünk közvetlenül a Napba, mert súlyos látáskárosodáshoz vezethet! A koncentrált hő és fény hatása távcsővel, teleobjektívvel fokozottan érvényesül, így optikai segédeszközökkel különösen körültekintőnek kell lennünk. Legjobb megoldás, ha beszerzünk egy erre a célra kifejlesztett szűrőt vagy szemüveget.

Vékony felhőréteg akár a jelenség észlelésének a javára is válhat, mert természetes szűrőként is működhet! Így történt ez 2011-ben is, amikor a Kárpát-medence nagy része ködbe burkolózott.

A Kab-hegyre felfelé menet a látvány kezdett kitisztulni, és az ágak között kibontakozott a fogyatkozó Nap íve, amelyet légköroptikai effektusként, egy színes koszorú vett körül.

A Nap képét egy szemlencse mögé tartott fehér papírlapra is kivetíthetjük, amelynek előnye, hogy biztonságos, és egyszerre akár többen is nézhetjük. Ha szerencsénk van, egy nagyobb napfolt is kirajzolódhat a képen. A mellékelt kép a 2012. június 6-án bekövetkezett Vénusz-átvonuláskor készült, ahol a projekció eredményezte napfelszínen a Vénusz kis, fekete korongja tűnik fel.

A fogyatkozó sarlót a camera obscura klasszikus eszközével is le tudjuk képezni, ez egy apró lyukon keresztül, beiktatott optikai elem nélkül is megmutatja a jelenséget.

Ezt a hatást a természet maga is előidézheti, de akár mesterségesen is generálhatjuk. A felvételen a kis napsarlók egy kivágott fa évgyűrűire vetülnek.

A totalitás, azaz a teljesség sávja Európa északi részén vonul végig: a nagyobbrészt az Atlanti-óceánon húzódó területbe a Feröer-szigetek és a Spitzbergák esnek bele, ahova számos expedíció indult. Várhatóan szebbnél szebb képekkel számolnak majd be a természet e nagyszerű jelenségéről.

Hazánkban a legközelebbi napfogyatkozás 2020. június 21-én várható, ez csekély mértékű lesz, és csak az ország egy részéből lehet majd  megfigyelni.

Forrás: http://www.origo.hu