A közigazgatási reform következő lépcsőjeként fejlesztés alatt áll egy olyan autóbusz, amely „mozgó kormányablakként” járna ki a nehezen megközelíthető településekre – mondta el rádiónkban Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség államtitkára közölte azt is, a kormányhivatali integráció várhatóan áprilistól indul, amelynek révén 2100 munkatárs kerül át a kormányhivatalhoz.

Az elmúlt hetekben 26 új kormányablakot adtak át szerte az országban, ezzel együtt már mintegy 100 integrált kormányzati ügyfélszolgálati irodában intézhetik ügyeiket az állampolgárok. A végső cél továbbra is az, hogy minden megyei jogú városban, járási székhelyen, kerületben, a forgalmas vasútállomásokon, és további 40-50 településen legyen kormányablak, ez országos szinten 280 ügyintézési pontot jelent – emlékeztetett az államtitkár.

Naprakész tudástár

Jelenleg 265-féle ügytípust lehet intézni a kormányablakokban, de távlati cél az ezres szám elérése. Természetesen ennyi ügyet nem tarthat észben egyetlen ügyintéző sem, ehhez fejlesztettek ki egy tudástárat, aminek a segítségével átlátható lesz a rendszer. „Ezt szeretnénk állandóan napra készen tartani, amihez a különböző jogszabályváltozásokat azok elfogadását követő záros határidőn belül át kell vezetni” – szögezte le Kovács Zoltán. Kiemelte: az ügyintézők tudásának napra készségét emellett folyamatos képzésekkel biztosítják egyrészt a Közszolgálati Egyetem által szervezett, másrészt belső gyakorlati képzések keretében.

Jönnek a „mozgó kormányablakok”?

Az újabb kormányablakok nyitása mellett további célnak az ügysegédi rendszer fejlesztését nevezte meg az államtitkár. „Olyan szintre szeretnénk fejleszteni az informatikai rendszert, hogy a kormányablakokban intézhető szinte valamennyi ügyet helyben az ügysegédnél el tudják intézni a kistelepülések lakosai, ezzel gyakorlatilag az ország minden területét le tudnánk fedni.” Kovács Zoltán hozzátette: emellett fejlesztés alatt áll egy olyan autóbusz kialakítása is, amelyek a nehezen megközelíthető településekre „mozgó kormányablakként” tudnak majd kijárni. A tervek szerint minden olyan ügyet el lehetne itt intézni, amit az integrált kormányzati ügyfélszolgálati irodákban is. Ennek mintája a Belügyminisztériumnál már működő okmányirodai ügyek intézésére szolgáló autóbusz, ahol bankkártyával is lehet fizetni.

Átalakuló szociális feladatok

Március elsejétől a szociális feladatok egy része átkerül a járásokhoz. A változással a kormány célja, hogy szétválassza az állami segélyezést a helyi önkormányzati szinten adható támogatási formáktól. Mint arra Kovács Zoltán rámutatott, ez azért is előnyös, mert helyben jobban ismerik egymást az emberek, az önkormányzat jobban el tudja dönteni, kinek és mennyi támogatást nyújt, s ezek kifizetéséhez mennyi adóbevételre van szüksége. Ezzel szemben a normatív alapon járó állami segélyezés az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozik, ezt az összeget tehát az állam adja a járásokon keresztül. „Az ügyfelek szempontjából tehát változás csupán az ügyintéző személyében lesz” – mondta az államtitkár.

Kétezer munkatárs kerül a kormányhivatalokhoz

Várhatóan a parlament elindulásával elfogadják a kormányhivatalok külső és belső integrációjának tervezetét, így az a szoros határidők miatt egy módosító indítványnak köszönhetően nagy valószínűséggel április elsejétől indulhat útjára az átalakítás. A változás révén a zöld hatóság és a bányakapitányságok, részben a magyar államkincstár és a bevándorlási hivatal hatósági jogalkalmazó tevékenysége, valamint az OEP területi, regionális szervei egy része visszakerül a megyékhez. Ennek révén összesen mintegy 2100 munkatárs kerül át a kormányhivatalhoz, ahova a szakigazgatási szervek szakmai irányítása is tartozni fog. „Az ágazati miniszterek a tervek szerint ezen túl a kormánymegbízottat és a járási hivatalvezetőt utasíthatják. A szakigazgatási szervek pedig egy belső integrációt követően az ottani irányítási rendszer részei lesznek. Ezzel megszűnik az eddigi kettős irányítás, ami így egyszerűbb, gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé” – fejtette ki Kovács Zoltán.

Csökkentenék a járulékokat

Jelenleg mintegy négyezer olyan ügy van, ami illetmény köteles. A rendszer nemrég elkezdődött felülvizsgálata során – amelyre a tárcák egy hónapot kaptak - azt nézik meg, hogy az elkért összeg mennyire van arányban a szolgáltatással. Ezzel egy időben a szankcionálási díjak tett-arányosságának felülvizsgálatára is sor kerül. Kovács Zoltán szerint nem növekedésre, inkább a költségének csökkentésére vagy bizonyos esetekben megszüntetésére lehet számítani. Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek mértéke részben a költségvetés helyzetének függvénye.

Forrás: http://orientpress.hu