Az idén több önkormányzat is új adót vezetett be, illetve emelt a már régebbi terheken. Tiltakozások és tüntetések is kísérik ezt a jelenséget, de közelebbről megvizsgálva, még bőven akadhat terük a helyhatóságoknak arra, hogy a területükön élőkre további súlyokat pakoljanak. Ehhez nem is kell új elvonás. Sokan ugyanis még a korábbi adólehetőségeket sem használják ki.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kifogásolta, hogy a kormány úgy jelentette be az ingyenes óvodai étkezés tervezett bevezetését, hogy velük egyáltalán nem egyeztettek. A számlát pedig a helyhatóságoknak kell állniuk. Emlékeztettek arra, hogy az óvodai étkeztetés kötelező önkormányzati feladat, aminek költségeihez az állam az eddigiek során is csak részben járult hozzá. Egyúttal kérték, hogy a döntés végrehajtásához szükséges anyagi fedezetet biztosítsa a kormányzat, és ne kényszerítse többletadó kivetésére a településeket.

A helyhatóságok meglehetősen nehéz helyzetben vannak, hiszen miközben a gazdálkodásukra egyre kevesebb pénz jut, az adók emelésének korlátot szab a helyiek tiltakozása. Az adóprés beindítására mindenesetre kaptak lehetőséget a települések. Az adótörvény szerint ugyanis az önkormányzatok bármilyen, egyéb törvényben nem tiltott, „települési” adót kivethetnek. Meg is jelent a települési adó, amit tartalma szerint földadónak nevezhetünk.

Variációk földre, nyaralóra, lakásra

Balmazújvárosban (ahol az intézkedés komolyabb tüntetéseket váltott ki) a helyi rendelet szerint 2015. január elsejétől adóköteles a település közigazgatási területéhez tartozó termőföld, ami az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet. Az adó alapja a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartásban aranykoronában meghatározott értéke. Az adó aranykoronánként 300 forint évente. Súron (ahol szintén demonstráció volt) február elsejétől vezettek be ugyanilyen mértékű földadót.

A termőföldre eddig a szövetségek szerint 11 önkormányzat vetett ki adót. Ebbe a sorba beletartozik Balatonfüred is, ahol négyzetméterenként 500 forintos a teher. A tóparti település 330 forintos telekadót és a korábbinál magasabb, 470 forintos idegenforgalmi adót (ifa) is alkalmaz. Persze nem ez az egyetlen hely, ahol a meglévő adókat 2015-re emelték.

Baján a telkek után korábban évi 8000 forintot kellett fizetni – az idén már 12 ezret kell. A 35 négyzetméter alatti lakások után járó 5000 forint adót 7500-ra emelték. Az átlagos méretű, 35-70 négyzetméter közti lakások adója 7500-ról 12 ezer forintra nőtt. A legnagyobb méretű, 120 négyzetméter feletti lakásoké 15 ezerről 25 ezerre emelkedett. Kaposváron a magánszemélyek kommunális adója 9,1 százalékkal, 5950 forintról 6500 forintra „hízott” lakásonként. Egyes területeken a telekadó is nőtt, négyzetméterenként 310-ről 336 forintra. A város az önkormányzati bérlakások lakbérét közel négy százalékkal emelte. (A tömegközlekedés árai is hasonló mértékben nőttek.)

Lehetnek még bőven tehernövelési tartalékok

Számos önkormányzat döntött az ifa idei emelése mellett (ez jól kommunikálható, hiszen nem a helyi lakosokat terheli). Az adóemelést tulajdonképpen ösztönözték is, hiszen a törvény 2015-re a korábbinál magasabban, 505 forintban határozta meg az idegenforgalmi adó maximumát. Ezt – írta meg korábban a Világgazdaság című lap – kizárólag Gyöngyösön használják ki. A mátrai település éjszakánként a tavalyi 400 forint után 2015-ben már 505 forintot kér.

Az évek során az ingatlanadó, amit lényegét elleplezendő kommunális adónak neveznek, is kúszott felfele. Például a főváros IV. kerületében a korábbi 18 420 forint helyett az idén már 24 ezer forintot kell fizetni, Kaposváron az 5950 forint emelkedett 6500 forintra (a Magyar Államkincstár elektronikus rendszerében meg lehet nézni, hogy az önkormányzati adóhatóságok milyen címen mennyit kérnek. A jegyzők adatszolgáltatásai alapján készült adatbázis a városokat és falvakat betűrendben külön-külön tartalmazza). Az emelések nagyobb része 2010-2013 között ment végre. Számításaink szerint mintegy ezer település vezette be, illetve emelte az ingatlanadót, adóteher 30 százalékkal nőtt.

Forrás: http://www.azenpenzem.hu