Ha Szerbia déli határán épülne kerítés, a magyar kormány hajlandó lenne eltekinteni a határzártól. Nem véletlen, hogy nem Orbán Viktor, hanem Szijjártó Péter jelentette be. Az építkezésről részletes ütemterv nincs, a beruházót sem választották még ki. Giró-Szász András szerint az Iszlám Állam elől menekülő jazidik csak akkor kérhetnének menedékjogot Magyarországon, ha repülőgéppel érkeznek.

A kormány eltökélt a határzár megépítése mellett, de egy esetben el tud tekinteni tőle:ha Szerbia saját erőből vagy nemzetközi segítséggel garantálja, hogy határain megállítja a menekültáradatot– mondta lapunknak egybehangzóan a Fidesz több vezető politikusa, köztük kormánytag is. Lázár János a kormányzati tájékoztatón ezzel összhangban azt fejtegette: a kabinet nem ragaszkodik ahhoz, hogy a kerítés a magyar–szerb határon épüljön fel, el tudja képzelni, hogy Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Magyarország megállapodása alapján délebbre – feltehetőleg a macedón határon – emeljenek vasfüggönyt.

A Miniszterelnökség vezetője azt mondta, a kormány nem szórakozásból, jókedvében döntött a kerítés felhúzásáról, ám az Európai Bizottság semmilyen segítséget nem ad hazánknak, noha az Európai Unióban a nemzeti össztermékhez viszonyítva Magyarország viseli a legtöbb terhet a bevándorlók miatt. Súlyos biztonsági kockázatot jelent, ha egy év alatt 150 ezer ember vonulna át az országon. Hozzátette: ahol határzár van, ott általában a hetedére esik vissza az illegális határátlépők száma.

A kormány csak szerdán, az uniós belügyminiszterek találkozójáról hazatérő Pintér Sándor meghallga­tása után határozott a zárról, miután világossá vált, hogy Magyarország a továbbiakban sem számíthat az Európai Bizottság segítségére – magyarázta Giró-Szász András kormányszóvivő, miként eshetett meg, hogy a Fidesz vezető politikusai közül Kósa Lajos és Rogán Antal még a döntés reggelén is csak végső lehetőségként említette a szerb határ befalazását. A parlamenti vita közben már ülésezett a kormány, és ott már merőben más volt a hangnem.

Információnk szerint Pintér arról számolt be, az uniós tagállamok túlnyomó többsége nem támogatja a menekültek kvóták alapján történő befogadását. Elhangzott, hogy amíg tavaly 600 ezer menekült érkezett az unióba, idén egymillióra emelkedhet a számuk, s a tagországok többsége minden lehetséges eszközzel meg akarja állítani az áradatot.

Úgy tudjuk, a kormányülésen az egyik lökést az adta a határzár bejelentésére, hogy titkosszolgálati információk szerint a nyáron az eddiginél is több menekült érkezhet Szerbia felől hazánkba. Másrészt egyes uniós tagállamok az alapjogokon átlépve intézkednek a migránsokkal szemben, Franciaország például a hét elején lezárta olasz határát, Ventimiglia településről nem engedik át az ott táborozó eritreai, ­etiópiai, szudáni és szí­riai bevándorlókat. A belső uniós határok lezárására Lázár és Giró-Szász is utalt mint igazán radikális lépésre.

A Fidesz egyik vezető politi­kusa lapunknak azt mondta, még nem született meg a végső döntés a kerítés megépítéséről, nem véletlen, hogy nem Orbán, hanem Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, egy hetet szánnak az előkészületekre. Ahogyan Rade Drobacs budapesti szerb nagykövetnek is azt magyarázták csütörtök reggel a külügyminisztériumban, hogy a szerdai kormányülésen elfogadottakat nem lehet végleges döntésnek tekinteni, még keresik a megvalósítás lehetőségeit.

Lázár János megerősítette azt az információnkat, hogy 20-25 milliárd forint lehet a kerítésépítés költsége, bár megjegyezte: több kormánytag ezt túlzónak ítélte.

Részletes ütemterv nincs, a beruházót sem választották még ki.

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a kerítést Románia vagy Horvátország felől kerülik ki a menekültek, a miniszter úgy válaszolt: az uniós tagállamok biztonságos országnak számítanak, azaz oda vissza lehet toloncolni az illegális bevándorlókat. Szerbia eseté­ben ez nem ilyen egyszerű, Lázár azt mondta, vizsgálják, hogy a kormány biztonságosnak ­minősítheti-e déli szomszédunkat, vagy ehhez uniós felhatalmazásra van szükség.

Érdeklődtünk arról, mi történik, ha az eddig a zöldhatáron érkező menekültek a határátkelőkön jelentkeznek. Giró-Szász azt mondta, nem fogják beengedni őket, ez a szerbek gondja lesz. Egy másik újságírói kérdés arra vonatkozott, egy Irakból, a szunnita szélsőséges terrorszervezet, Iszlám Állam kínzásai elől menekülő jazidi hogyan kérhet menedékjogot Magyarországon.

A ­kormányszóvivő szerint csak úgy, hogy ha repülőgéppel érkezik.

Különben már át kellett jönnie Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szer­bián, s ha valóban csak biztonságban akarja tudni magát, nem gazdasági bevándorló, bárhol kérhetett volna menekültstátust.

Az év első három hónapjában szerte az unióban 185 ezren kértek menedéket. Ez nagyjából annyi, mint a tavalyi utolsó negyedévben, de 86 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A legtöbben, ötvenezren Koszovóból érkeztek, s a koszovóiak több mint fele Magyarországon vagy Németországban nyújtotta be a kérelmét. Utánuk az afgánok és a szírek következnek: Magyarországra 4020 menedékkérő jött Afganisztánból és 2415 Szíriából.

Forrás: http://nol.hu