A Világgazdaság című lap által rendezett szakmai konferencián a helyettes államtitkár jelezte azt is: a lakosságon kívüli szférában tartani kell az uniós rendeletben meghatározott határidőt, vagyis 2015. szeptember 26. után csak kondenzációs kazánt lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni. A határidőt tartalmazó rendelet legkésőbb a jövő hét elején megjelenik a Magyar Közlönyben.

Szilágyi László, a Merkapt Épületgépészeti Zrt. igazgatósági tagja a rendelet megszületésének előzményeit ismertetve emlékeztetett: az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását és az energia-felhasználást 20-20 százalékkal csökkenti, a megújuló energiák részarányát pedig 20 százalékkal növeli. Ennek jegyében először a hagyományos izzólámpák gyártását szorította vissza, majd a háztartási gépek energia-címkézése következett, és 2013-ban kerültek sorra a fűtőkészülékek. Az ekkor született uniós rendelet 2015. szeptember 26-ig engedi a 86 százaléknál rosszabb szezonális hatásfokú gáz-fűtőkészülékek fogalomba hozatalát, illetve üzembe helyezését.

A 86 százalékos szezonális hatásfokot csak kondenzációs technológiával lehet elérni, amikor a kazán a füstgáz hőjét is hasznosítja. Szeptember 26-tól ugyanakkor megszűnik az a jelenlegi gyakorlat, hogy a kondenzációs kazán hatásfokát 100 százalék felett határozzák meg a gyártók - erről Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke tartott előadást.

A 100 százalék feletti hatásfokot csak akkor érheti el egy fűtőkészülék, ha a bevitt energiánál több fűtési energiát produkál. Ilyen berendezések például a hőszivattyús fűtőkészülékek. A kondenzációs gázkazán-gyártók korábban a hagyományos gázkazánok hatásfokához arányosították a termékeik hatásfokát, így hirdették azokat 100 százalék feletti hatásfokúnak. Az uniós szabályozás folytatódik, 2018-tól a szilárd tüzelésű és az egyedi helyiségeket fűtő berendezések hatásfokára is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd.

Miután a gázkazánokra is felkerülnek az energia-címkék, az ezek mögötti tartalmat ismertette Stefan Vötsch, a Bosch GmBH projektmenedzsere. A németországi adatokat alapul véve az A-kategóriás kondenzációs gázkazán beruházási költsége 8-9 ezer euró, az éves gázköltség pedig 1860 euró lesz. Az A+ berendezés már a kondenzációs kazán mellett napkollektort, melegvíz-tároló tartályt és szabályozó berendezést is tartalmaz. Ennek a beruházása 15-16 ezer euró, az éves gázdíj viszont csak 1500 euró. Ha 15 évre vetítjük a teljes költséget, akkor az mindkettőnél 46 ezer euró lesz.

A projektmenedzser úgy vélte, hogy a kondenzációs gázkazán-árak hamarosan visszaesnek a mostani hagyományos kazánok áraira, viszont a kazáncsere többe kerül, hiszen a kéményt alkalmassá kell tenni a friss levegő beszívására és az égéstermék együttes elvezetésére. Emellett a keletkező kondenzvíz elvezetéséről is gondoskodni kell. Európa országai közül Nagy-Britanniában minden gázkazán kondenzációs. Szlovákiában 65, Magyarországon 42, míg Romániában 11 százalék a kondenzációs kazánok részaránya. Több példát hozott az előadó arra, hogy az uniós országok kedvezményes hitellel, illetve vissza nem térítendő támogatással segítették a hagyományos kazánok kondenzációs kazánokra cserélését. Kérdésre válaszolva Stefan Vötsch elmondta, a Bosch még 15 évig gyártja a hagyományos gázkazánokhoz az alkatrészeket.

Forrás: http://realista.hu/