A magyar munkavállalók többsége a nyugdíjas évei alatt is aktív maradna, ám a valóságban csak keveseknek adatik meg a fokozatos visszavonulás lehetősége – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. Eszerint a magyar munkavállalóknak csak bő egyharmada (35 százaléka) akarja a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal abbahagyni a munkát.

Előreláthatólag további húsz évig lesz még fenntartható a magyar nyugdíjrendszer – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmányában.

A mostani fiatalok öreg korát sok bizonytalanság övezi és az sem mindegy, hogy mire lesz elég az a nyugdíj, amelyet az ellátórendszer néhány évtized múlva biztosítani tud – írta a Magyar Idők a tanulmányra hivatkozva.

A társadalombiztosítási ellátórendszer keretén belül igényelhető saját jogú nyugellátások, korhatár előtti ellátások, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsági feltételek között ellátástól függően szerepel az előzetes biztosítási, szolgálati, illetve jogosultsági idő megszerzése, az egyénre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, egészségi állapottól függő ellátások esetében pedig az egészségkárosodás fennállása. 

Az előzőekben említett ellátásokra való eltérő jogosultsági feltételeken túlmenően, közös feltételként említhető, hogy az érintett személy az ellátás megállapításának kezdő napján nem állhat biztosításra kötelező jogviszonyban, keresőtevékenységet nem végezhet – írja az Adózóna.

Egyes számítások szerint 30-40 milliót kell félreraknia a nyugdíjba vonulás időszakára annak, aki meg akarja őrizni körülbelül 20 évre tervezett nyugdíj mellett a jelenlegi életszínvonalát. A legkisebb öregségi nyugdíj egyébként jelenleg 28 500 forint havonta, vagyis a jövő átlagnyugdíjasai alig fognak többet kapni napjaink „nyomornyugdíjánál" .

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) női tagozata által rendezett eseményen a szakértő hozzátette: egyenlőségi kérdésről van szó elsősorban, ami abból is látszik, hogy  a Férfi 40 kapcsán beadott népszavazási kérdésben nem szerepel évszám.

A korkedvezmények eltörlése, és az egyéb szigorítások következtében jelentősen csökkent az elmúlt két évben a nyugdíjba vonulók száma - írta a Magyar Nemzet.

A lap keddi számában az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatait idézve azt írta: míg 2012-ben egy év alatt 75 ezer ember ment nyugdíjba, addig 2013-ban 62 200, tavaly pedig már csak 50 ezer volt az öregségi nyugdíjba vonultak száma.

Az elmúlt öt évben 87 ezerrel csökkent az öregségi nyugdíjasok száma, amely az idén januárban 1 millió 995 ezerre csökkent.

A társadalombiztosítás terén mind az egészségbiztosítás, mind a nyugdíjbiztosítás vonatkozásában találkozunk olyan jogszabályi rendelkezésekkel, amelyek kivételes méltánylást érdemlő esetekben méltányossági lehetőséget tartalmaznak.

A méltányosság jelentheti az adott ellátásra való jogosultság megállapítását, ha a jogosultsági feltételekkel a személy nem, vagy csak részben rendelkezik, jelentheti.