A Semmelweis Egyetem (SE) a 41. helyen áll a Times Higher Education (THE) friss rangsorában, amely részben hallgatói felmérésen, részben az egyetemi adatszolgáltatáson, statisztikákon alapul - tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t. A Europe Teaching Rankings 2019-es listáján összesen 258 európai, ezen belül négy magyar egyetem szerepel.

A rangsor a hallgatói véleményeken - elkötelezettség, ajánlás -, az oktatás biztosításához szükséges erőforrások meglétén - oktató-hallgató arány, oktatók közleményeinek száma -, az oktatás eredményességén - diplomázási arány, piacképes tudás -, valamint az oktatási környezeten - nemek aránya, nemzetközi és Erasmus+ programban részt vevő hallgatók aránya - alapul.

 A Magyar Nemzet a magyar felsőoktatás 2020-ig tartó cselekvési tervéből idéz. A dokumentum több olyan intézkedést fogalmaz meg, amivel javítani akarnak az oktatás eredményességén. Ezek jelentős részét uniós forrásból fedeznék, összesen mintegy 130 milliárd forintból.

A lemorzsolódás csökkentésére a már egyetemre felvett hallgatóknál kompetenciaszint-felmérőt iratnának. Akik a legrosszabb alsó harmadba kerülnek, azoknak felzárkóztató kurzusokat hirdetnének meg. 

A doktori képzésre felkészítő mostani 4 féléves mesterképzések helyett meghirdetnének 2-6 féléves gyakorlatorientált mesterképzéseket is, amelyek specializált munkavégzésre készítenék fel a hallgatókat.

Az Emmi szerint több egyetem és főiskola szétdarabolására vagy összevonására lesz szükség, mert ezek mostani formájukban fenntarthatatlanok. A tárca javaslata szerint megszűnne a Nyugat-magyarországi Egyetem, önállóvá válna a soproni erdészeti kar, a szombathelyi Savaria-központ és a Szent István Egyetem állatorvosi kara. 

A Szolnoki Főiskolát a Kecskeméti Főiskolához, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolát Egerhez csatolnák.

 Előreláthatólag 2015. július 23-án, 20 órától hozzák nyilvánosságra a szeptemberben induló felsőoktatási képzések ponthatárait, amelyek a hivatalos kihirdetést követően leghamarabb a www.felvi.hu oldalon lesznek elérhetőek - közölte az Oktatási Hivatal.

Ahogy eddig is, a ponthatárokat többek közt a felvételizők számának, az intézmények kapacitásainak, valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határozzák meg.

Idén is a www.felvi.hu oldalon lesznek elérhetők elsőként - 2015.

A megkérdezettek 63 százaléka szeretne rövidebb ideig, 52 százalékuk hosszabb távon külföldön munkát vállalni. A felmérés vizsgálta a diákok anyagi helyzetét is. Átlagosan havi ötvenezer forintból élnek a magyar egyetemisták és főiskolások, akik a szűkös anyagi lehetőségeik ellenére is pozitívan látják a jövőjüket, elhelyezkedési esélyüket - A megkérdezettek hatvan százaléka mondta, hogy a pénze okos beosztásával jól kijön, egynegyedük azt állította, hogy anyagi gondok nélkül él.

 

Nyilvánosságra hozták a 2015-ös felvételi jelentkezési adatait, a legtöbb diák az idén is a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, valamint a kereskedelem és marketing alapszakot jelölte meg, többségük állami ösztöndíjas helyre pályázik.

 

A legnépszerűbb egyetemek-főiskolák listája sem változott: az első három helyen az ELTE, a szegedi és a debreceni egyetem áll.

 

 

Az idén 105 616 diák jelentkezett a felsőoktatásba – ez valamivel alacsonyabb, mint a tavalyi jelentkezői létszám.

Kész az új felsőoktatási törvénytervezet, még a héten benyújtják. Csökkennek a szakok, kötelező lesz a nyelvvizsga.

A tavasszal végre boltokba kerülő Apple Watch okosóra is közrejátszott abban, hogy számos egyetem és főiskola vezetése úgy döntött, a mobiltelefonok után az okosórákat sem tűrik meg a vizsgatermekben. Az ok érthető: könnyű velük puskázni, hiszen a hallgatóknak elég úgy tenni, mintha az időt ellenőriznék, miközben az apró számítógépre letöltött jegyzetet olvassák.

Már csak két hetük van a diákoknak arra, hogy eldöntsék, hol folytatják tanulmányaikat az érettségi után. Az álmodozókat alaposan kijózaníthatja az az összeg, amibe a diploma kerül, ha nem sikerül államilag támogatott képzésben részt venni. Ha a család nem tudja fizetni az évek során akár több millió forintot is felemésztő képzést, a diákhitel jelentheti a megoldást. Idén ötezer diák már ebből a pénzből tanult tovább.
Február 15-ig jelentkezhetnek a felsőoktatási intézményekbe a diákok, akik tovább szeretnének tanulni az érettségi után.