Hazugságok özönével takarhatta el az Egyesült Államok, mi történt azon a 2011 májusi éjszakán Pakisztánban. Egy újságíró négy éven át nyomozott, leleplező könyvvel készül.

Seymour Hersh újságíró négy évet töltött el azzal, hogy kinyomozza, mi történt Pakisztánban 2011. május 2-án, amikor az amerikaiak megölték a rettegett Oszama bin Ládent - írja a News.com.au. A Pulitzer-díjas férfi szerint Amerika hazudott: a különleges egység egy rokkant vénemberrel végzett, majd valahol kihajították a holttestet az egyik helikopterből.

Hersh a London Review of Booksban reklámozta művét, elmondva, hogy bin Láden a támadás idején már nem tartotta igazán kézben az al-Kaidát, a pakisztáni hatóságok szemmel tartották, szóval igazi fenyegetést már nem jelentett. Ráadásul az 54 éves dzsihádista nagyon beteg volt, a kormány biztosított neki állandó orvost, aki lakást kapott a közelben. Tehát nem sok köze lehetett a valósághoz annak, hogy felkapta AK-47-esét, ezért kellett agyonlőni. Az sem igaz, hogy egy-két golyó fúródott a testébe, szabályos sortüzet kapott egyből.

A hivatalos történet szerint bin Láden likvidálása után az amerikaiak beszálltak a helikopterbe a terrorista holttestével, majd a tengerbe lökték azt. Erről semmilyen fotó nem készült, bár egy megbízható forrásra hivatkozva maga Mark Bowden, A sólyom végveszélyben című film alapját képező könyv írója is állította, hogy létezik kép. A valóság Hersh forrásai szerint az, hogy a Hindukus magas hegyei környékén dobták ki a maradványokat.

Pakisztán az akcióról is tudott, holott korábban azt állította az amerikai kormány, hogy direkt nem avatták be Islamabadot a terveikbe. Egy névtelen hírszerzési forrás beszélt amúgy mindezekről Hersh-nek.

Pakisztán állítólag nemcsak tudott az akcióról, de direkt tartotta az őrzött házban bin Ládent, aki gyakorlatilag fogoly volt ott. Hersh úgy tudja, 2010-ben egy pakisztáni hírszerzési informátor a remélt fejpénzért cserébe hajlandó volt elárulni, hol őrzik a vezért. Amikor Amerika igyekezett megerősíteni az információkat, Pakisztán belement az együttműködésbe, cserébe az amerikai katonai támogatásért.

Két pakisztáni tábornok pénzt is kapott azért, hogy ne avatkozzon bele az ország az amerikai akcióba. Azt is kérték, hogy Washington hagyja abba cserébe a panaszkodást, hogy a pakisztániak nem szállnak be eléggé a terror ellenes háborúba.

Forrás: http://www.hir24.hu