Százmilliárd forintos nagyságrendben tüntethetett el ügyfélpénzeket a jegybank szerint a Buda-Cash. A brókercéghez és az érdekeltségeibe tartozó bankokhoz felügyeleti biztosokat vezényeltek ki. Tizenkétezer befektető és 120 ezer banki ügyfél lehet érintett.

Évtizedek óta élhetett vissza az ügyfelek pénzével, akiket 100 milliárd forintos nagyságrendben károsíthatott meg a Buda-Cash Brókerház a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyanúja szerint.

A jegybank átfogó vizsgálatot indított a befektetési vállalkozásnál, ahol hétfőn este rendőrök jártak, kedd reggelre pedig a jegybank felfüggesztette a működését, és felügyeleti biztost rendelt ki a társaság élére, majd büntető feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál – közölte Windisch László, az MNB alelnöke. Mivel attól lehetett tartani, hogy a brókercég érdekeltségi körébe tartozó négy bank is hamarosan nehézségekkel szembesül, ezek működését is korlátozta a jegybank. Felügyeleti biztosok kerültek a BRB Buda Regionális Bankhoz, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bankhoz, a Dél-Dunántúli Takarék Bankhoz és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bankhoz is, a betétkifizetéseket pedig egymillió forintban korlátozták.

A Buda-Cashnél összesen 12 ezer, a bankoknál 100-120 ezer ügyfelet érinthet minden idők talán legnagyobb hazai brókerbotránya. Az eddigi legemlékezetesebb ügyben, a 2003 nyarán kirobban Kulcsár-botrányban a most becsült érték töredékéről, 8,5 milliárd forintos sikkasztásról volt szó. Hogy a Buda-Cashnél pontosan milyen bűncselekmények történhettek, arról Windisch nem nyilatkozott. A jegybank alelnöke arra utalt, hogy a jelek szerint meghamisították az informatikai rendszert, és jelentős összegű ügyfélpénzekkel sem tudnak elszámolni, erős a gyanú, hogy értékpapírok is hiányoznak a számlákról. A rendőrség is csak annyit közölt lapunkkal, hogy február 23-án az esti órákban házkutatást tartottak a brókercégnél, és eszközöket foglaltak le. További információt a nyomozás érdekeire való tekintettel nem árultak el.

Windisch hangsúlyozta: a jegybank intézkedése nincs szoros összefüggésben a svájci frank árfolyamának januári hirtelen megugrásával. Azon az egyetlen napon az MNB szerint több mint 10 milliárd forintot veszíthettek a befektetési vállalkozásoknál a frank árfolyamesésre spekuláló ügyfelek. Piaci pletykák szerint a Buda-Cashnél bukták el a legtöbb pénzt a kliensek, körülbelül 8 milliárd forintnyit, a veszteség fele a már lezárt, a másik fele a még nyitott pozíciókon keletkezett. Mindez hirtelen likviditási problémákat okozhatott a cégnél, és a kapkodásban nem tudni, mindent szabályosan bonyolítottak-e le.

A Buda-Cashnél azonban nem ezzel volt az igazi gond. A jegybank alelnöke szerint a visszaélések már 10-15 éve folyhattak a húsz éves múltra visszatekintő brókercégnél, amely tavaly az azonnali piacon a hetedik, az egyedi részvények derivatív piacán pedig az első számú szolgáltatónak számított. A Buda-Cash a Budapesti Értéktőzsde adatai szerint csak a múlt héten 3,36 milliárd forint értékben kötött ügyleteket az azonnali piacon, a derivatív részvénypiacon pedig a 6,1 milliárd forintot is meghaladta a rajtuk keresztül lebonyolított kontraktusok értéke, a beragadt ügyfélszámlákon tehát milliárdok is lehetnek.

A brókerház ügyfelei addig nem juthatnak a pénzükhöz, amíg a jegybank vissza nem vonja a korlátozását, ezt legkésőbb az átfogó vizsgálat végén teszi meg, ami azt jelenti, akár hónapokig is zárolva lehet a számlájuk. Ekkor sem biztos, hogy megkapják a teljes befektetésüket. A szakértők szerint az értékpapírok nagyobbik része általában megvan a brókercégeknél, azok egyharmadánál többet úgy eltüntetni, hogy még működőképes is maradjon a cég, nem nagyon lehet. Ha hiányoznak értékpapírok, akkor léphet közbe a kártalanítás során a Befektető-védelmi Alap (Beva). A Beva viszont nem olyan gyors, mint az Országos Betétvédelmi Alap (OBA), csak akkor kezdi meg a kártalanítást, amikor elrendelték a brókercég felszámolását, ami újabb hónapokat vehet igénybe.

A kártalanítási limit 20 ezer euró, jó hír, hogy ez nem a teljes korábbi egyenlegre, csak a hiányra vonatkozik. Tehát ha valakinek volt például 10 millió forintnyi részvénye, és abból 7 milliót megtaláltak a számláján, a Beva ezt a 3 millió forintot veszi figyelembe a limitnél. Az első egymillió forintos hiányt 100 százalékig, a többi kárt 90 százalékig térítik meg – közölte lapunkkal Farkas Péter, az alap ügyvezető igazgatója. A hiányzó értékpapírok felszámolás kezdőnapját megelőző 180 napi átlagárfolyama a kártérítés összege. A Bevának jelenleg 12 milliárd forint a vagyona, utoljára 5 évvel ezelőtt volt egy kisebb, 30 millió forintos kifizetési kötelezettsége. 1998 és 2002 között viszont 13 kártérítési ügyük volt 4,5 milliárd forint értékben, akkor hitelt is kellett felvenniük.

Erre most is van lehetőségük, az MNB a rendelkezésükre áll, ha szükséges – hangsúlyozta Windisch. A jegybank az OBA-nak is ad hitelt, ha pénzre lenne szüksége a Buda-Cash tulajdonosok érdekeltségébe tartozó bankok betéteseinek a kártalanításához. A kártalanításra igen valószínűleg sor kerül, a jegybanki intézkedés ugyanis a piaci források szerint megpecsételte a hitelintézetek sorsát, elég volt ahhoz, hogy bankpánikot okozzon, és az ügyfelek ki akarják venni a pénzüket, ami csődöt eredményezhet.

Forrás: http://www.vg.hu/