A kockázatfeltáró nyilatkozat lehet az autóhitelesek egyik kapaszkodója, vagy azért, mert nincs, vagy, mert formai, tartalmi okok miatt támadható – mondta el a keddi Ma reggelben az ügyvéd. Ahhoz, hogy egy kockázatfeltáró nyilatkozat a bíróság elé kerülhessen, három feltételnek kell teljesülnie – hangsúlyozta Bihari Krisztina. Az első, hogy a nyilatkozat írásba legyen foglalva, a második, hogy a szerződés a forintkölcsönnél kedvezőbb, a törvény szerint 4,5 százalék körüli kamatot tartalmazzon, ebben az esetben ugyanis a kockázatok a devizaadóst terhelik, azaz az árfolyamváltozás terheit korlátok nélkül neki kell viselni, ha az írásban megkötött kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza ezt – hívta fel a figyelmet a fontos részletekre a szakember, aki ugyanakkor még nem találkozott ilyen kockázatfeltáró nyilatkozattal.

Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy hogy a Kúria tavaly nyáron jogegységi döntést hozott az ügyben, ám a legfelsőbb bírói fórum olyan (OTP-s) szerződéseket vizsgált, amelyek a kockázatfeltáró nyilatkozatot írásban rögzítették, és bankban pénzügyi szakemberek előtt ismertették, írták alá. A Kúria azonban – tette hozzá az ügyvéd - valószínűleg nem találkozott még gépjármű-kereskedésekben aláírt, nyomtatványszerű devizahitel-szerződésekkel, ezek ugyanis szinte egyáltalán nem tárják fel a kockázatokat, vagy, ha igen, csak egy fél mondat erejéig érintik az árfolyamváltozás lehetőségét, és annak terhét az autósok vállára teszik.

A szakember ezért azt tanácsolja az érintett, devizahitelt felvevő autósoknak, más választásuk nem lévén, mindenképp forduljanak bírsághoz, ha ugyanis nincs ilyen kockázatfeltáró nyilatkozat, vagy annak tartalma nem felel meg a követelményeknek, akkor az adós nem viseli az árfolyamváltozást. Ez két dolgot jelent: vagy a szerződéskötés idején alkalmazott árfolyamon kell elszámolni vele, vagy egyáltalán nincs devizahitel-szerződése, azaz az abban szereplő forintösszeg a kiindulás.

Arra a felvetésre, hogy mindezek ellenére „behajtók” próbálják a hitellel terhelt autókat lefoglalni, az ügyvéd hangsúlyozta: a behajtó intézménye Magyarországon nem létezik, ezt a fogalmat a pénzügyi szektor kreálta, amikor a lízingcégek szerződéseket kötöttek más gazdasági társaságokkal, és ezek megbízottjai emberei kopogtatnak az adósoknál a pénzért vagy az autóért. Az ügyvéd felidézte azt is: gépjárművek visszavételének a Szegedi Ítélőtábla három héttel ezelőtti döntése értelmében egyetlen módja van, a polgári per.

Ezek a „behajtók” ezért nem is zaklathatják az embereket, nem kaphatnak meg banktitoknak minősülő adatokat, nem tudhatnak lakcímet, telefon- és rendszámot, nem ismerhetik a hitel részleteit sem, nem értesíthetik a szomszédokat, és nem léphetnek fel fenyegetően, mert az önhatalmú birtokba vétel, akárcsak a banktitok védelme, bűncselekmény is lehet. Az adós gépművét csak végrehajtó viheti el, pénzt is csak ő vehet el, ehhez azonban egy végrehajtható okirat kell, amelyet viszont csak egy adós által elbukott per eredményezhet, ilyen papírral azonban a lízingcégek az esetek többségében ma nem rendelkeznek – magyarázta Bihari Krisztina ügyvéd a Ma reggelben.

Forrás: http://www.hirado.hu