Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mikor melyik kórházba kell menni .

Mint mondta, "nyomasztó az ellentmondás" a fővárosban, hogy egyrészt "hihetetlenül magas" szellemi kapacitás koncentrálódik Budapesten, ugyanakkor nagyon leromlott az egészségügyi infrastruktúra.

 A jövő évi költségvetésben jelentős többletforrásokhoz jut az egészségügyi ágazat, ennek egyik fontos része a már az idén elindítandó béremelés - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten. 

Rétvári Bence kifejtette: a reprezentatív szakszervezetekkel történt megállapodás eredményeként a szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek alapbére idén szeptembertől bruttó 107 ezer, jövő novembertől pedig bruttó 100 ezer forinttal nő.

 A Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) még tartanak a tárgyalások az egészségügyben dolgozók többlépcsős béremelésről, de az emberi erőforrások minisztere azt szeretné, ha már 2016-ban elkezdődne a folyamat. Balog Zoltán az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában azt mondta, a költségvetésben most van egy olyan többlet, amelyet béremelésre szeretnének fordítani.

A miniszter közlése szerint felkérte Ónodi Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt, hogy az ágazat szereplőivel - köztük az orvosi kamarával, a kórházszövetséggel és a szakszervezetekkel - üljön le tárgyalni arról, milyen ütemben és mértékben valósulhat meg a tervezett többlépcsős béremelés az ágazatban.

 Idén, az év első hét hónapjában 52 235 gyermek született, 0,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A halálozások száma 78 709 volt, ami 2014. január–júliushoz viszonyítva nagymértékben, 7,0 százalékos emelkedés. A természetes fogyás 26 474 fő volt, 4811-gyel több az egy évvel korábbinál - közölte a KSH.

A születések száma az év első öt hónapjában - különösen januárban - több, a június-júliusi időszakban átlagosan 4,2 százalékkal kevesebb volt, mint 2014 azonos időszakában.  Az elhunytak száma számszerűen 5163-mal haladta meg a 2014.

Két héten belül el kell végezni a CT- vagy az MR-vizsgálatot azoknál, akiknek gyaníthatóan rosszindulatú daganatuk van. Az intézkedés vélhetően a várólisták hosszabbodását hozza majd a mozgásszervi vagy degeneratív betegséggel küzdők számára, illetve azoknál is, akik már megállapított daganatuk kontrolljára jelentkeznek be.

Gyorsabban juthatnak mától képalkotó diagnosztához a rákgyanús betegek: a ma életbe lépő jogszabály szerint két héten belül el kell végezni a CT- vagy az MR- vizsgálatot azoknál, akiknek gyaníthatóan rosszindulatú daganatuk van.

A kisebb beavatkozásoknál két-három hónap, a nagy műtéteknél, például a protézisbeültetéseknél legfeljebb fél év lesz a várakozási idő az ez évi 6 milliárd forintos várólista-csökkentési program nyomán.

A kormány tavaly év végén meghirdetett várólista-csökkentési programja azokra a beavatkozásokra koncentrál, ahol a legtöbben állnak sorba, illetve ahol a leghosszabb a várakozási idő. Ilyenek a csípő- és a térdprotézis-beültetések, a gerincstabilizáló és a szürkehályogműtétek, valamint az ortopédiai nagyműtétek.

 

A kormány célkitűzése egyebek mellett, hogy 2020-ra két évvel növekedjen a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek száma, 2022-re pedig elérje az EU-átlagot.

A kormány elfogadta az "Egészséges Magyarország 2014–2020" egészségügyi ágazati stratégiát - olvasható a Magyar Közlöny kedden megjelent számában. Ezzel összefüggésben a kormány arra kéri az emberi erőforrások miniszterét és a megvalósításban érintett többi minisztert, hogy a stratégiában meghatározott célok elérését szolgáló eszközöket építsék be szakpolitikai tevékenységeikbe és tegyék meg az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket.

Évente legalább hárommillió azoknak a száma, akik nem fertőző betegségekben, a várható élettartamnál korábban halnak meg Kínában, ahol igen magas arányban vannak kitéve a lakosok az ilyen megbetegedések veszélyének – írta kedden a Shanghai Daily című napilap.

 

    Az újság az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentését és kínai kutatásokat idézett. A WHO szerint az ázsiai országban 2012-ben 8,6 millióan haltak meg nem járványos krónikus betegségekben (főleg tüdőrák, szívelégtelenség, cukorbetegség vagy szívroham miatt).